Mire ügyeljünk ködlámpa utólagos beszerelésekor?

Főleg ősszel és télen gyakran előfordul, hogy ködben kell vezetnünk, ami rontja a látási viszonyokat. Ekkor a ködlámpáknak nagy hasznát vesszük, már, ha van. Ráadásul nem csak ködben kapcsolható be, hanem akkor is, ha a látási viszonyok jelentősen romlanak, például szakadó esőben vagy havazáskor, de csak a tompított fénnyel együtt. A hátsó ködlámpát viszont csak akkor kapcsolhatjuk be, ha 50 méternél kisebb a látótávolság. De mielőtt rátérnénk arra, hogy hogyan tudjuk utólag beszerelni ezeket a fényforrásokat, érdemes meghatároznunk, hogy mi is az a köd. Egészen pontosan egy felhő a talaj közelében, ahol a látótávolság egy kilométer alatti. De mi van akkor, ha mindez ennél nagyobb? Akkor páráról beszélünk. Annak is utánanéztünk, hogy hazánkban hány olyan nap van ebben az időszakban, amikor ködös az idő. Ezt a szakemberek 53 napban állapították meg, de ha ehhez még hozzá számoljuk az erősen esős vagy havazós napokat, akkor ez a szám 60-65 napra/év tehető. Természetesen az sem mindegy, hogy az ország mely területén lakunk. Mert például a Bakony környékén ennél jóval kevesebb esetben fordul elő köd vagy párásság. Ha már végig szenvedtünk egy ilyen időszakot ködlámpa nélkül, akkor itt az idő, hogy beszereljük azt. Ebben a cikkben azt mutatjuk be, hogy ilyenkor mire érdemes odafigyelnünk.  

Miért olyan hatásos rossz látási viszonyok között a ködlámpa? 

Azt már fentebb tisztáztuk, hogy a hátsó ködlámpát csak ködös időben szabad bekapcsolnunk. Az első ködlámpák akkor is használhatók, ha látásunkat erős havazás vagy eső rontja. Amennyiben ilyenkor felkapcsoljuk a távolsági fényt, magyarul a refit, akkor a vízcseppek ezt az erős fényt visszaverik, ennek következtében szinte semmit sem látunk. Ilyenkor két dolgot tehetünk, az egyik, hogy csökkentjük a sebességünket, valamint bekapcsoljuk a ködlámpákat, már, ha van. A ködlámpa alulról világítja meg a talaj közelében lévő felhőt, így annak fénye alulról átsüt a ködön. 

Miért nem szabad normál látási viszonyok között bekapcsolni a ködfényszórót? 

Mivel ebben az esetben megnő annak a veszélye, hogy a többi közlekedőt elvakítjuk és ez növeli a balesetveszély lehetőségét. De ugyanez vonatkozik arra az esetre is, ha a ködlámpákat nem használjuk, bár bekapcsolásuk szükséges lenne. 

A ködlámpák szabályszerű beszerelése 

A ködlámpák beszerelésének részleteit a KÖHÉM rendelet szabályozza. Jelenleg két ködlámpát helyezhetünk el elől és egyet hátra. Az utólagos beépítés autógyártónként változhat, de még típusonként is más és más lehet. Hiszen a kábelek elvezetésének lehetőségei, valamint a kapcsolási rajzok és relék típusonként eltérők lehetnek. A beépítés akkor működik a legkönnyebben, ha a gyártó már végzett némi előkészítést. Egy dologra viszont nagyon oda kell figyelnünk, mégpedig arra, hogy ezeket a fényforrásokat a tompított fénnyel együtt tudjuk be- és kikapcsolni. Az sem mellékes, hogy az autónkban milyen fényszórók találhatók, esetleg még halogén típusú vagy xenonos esetleg LED-es lámpatestek. Mert annak fénye jó, ha egyezik a ködlámpa fényével. Ha a lökhárítón már vannak helyek kialakítva, akkor azokat vagy kupak takarja, vagy egyszerűen a műanyagot könnyen kivágva oda arra a helyre kell elhelyeznünk őket. Ezért ellenőriznünk kell járművük lökhárítóját, hogy nincsenek-e megfelelő mélyedések. Ebben az esetben az a legjobb, ha a gyári ködlámpákat használjuk. De választhatunk utángyártott változatot is, de győződjünk meg róla, hogy az precízen illeszkedik-e, illetve, hogy a szükséges tanúsítványokkal rendelkezik-e, ellenkező esetben nem használhatjuk. 

Mit tegyünk, ha a ködlámpa helye nincs kialakítva az autónk lökhárítójában?  

Ebben az esetben a ködlámpák helyét nekünk kell kialakítanunk. De nem mindegy, hogy hova helyezzük el őket. A ködlámpáknak szimmetrikusnak kell elhelyezkedniük a jármű hosszirányú középsíkján, és legfeljebb 400 milliméterre lehetnek az autó körvonalának legkülső pontjától, és nem szabad a talajtól 250 milliméternél alacsonyabban és 800 milliméternél magasabban elhelyezni őket. Ráadásul magunk kell, hogy a lökhárítón meghatározzuk a ködlámpák helyét. Ezért inkább mérjünk kétszer, mielőtt kivágjuk a helyüket, mivel, ha elrontjuk, akkor vehetünk új lökhárítót is. De a 2000 lumennél nagyobb fényerősséggel rendelkező ködlámpák esetében a dőlésszögüknek határértékei is megvannak határozva, ezért, ha ilyen fényforrást vásároltunk, akkor erre is oda kell figyelnünk. 

Mire ügyeljünk még az első ködlámpa beszerelésekor? 

Talán a legfontosabb, hogy kövessük a szerelési útmutatóban leírtakat. Mert ezen utasítások alapján már könnyebben elvégezhetjük a ködlámpa utólagos beszerelését. De mielőtt neki kezdünk a folyamatnak, mindenképp ellenőrizzük, hogy rendelkezésre állnak-e a gyárilag beépített kábelek és relék. Sőt, általában az utastérben is van szabad hely a kapcsoló számára. Ha a gyártó még sem végzett semmilyen előkészítést, akkor nemcsak a lökhárítón, hanem a műszerfalon is nekünk kell a megfelelő lyukat kivágnunk. Olyan helyen helyezzük el, amelyet vezetés közben könnyen elérünk, miközben nem kell levennünk a szemünk a forgalomról. Ahogy azt már fentebb említettük a ködlámpák utólagos beszerelésekor ügyeljünk arra, hogy csak olyan alkatrészt használjunk, amely rendelkezik E-jellel. Ha nem, akkor vihetjük az autónkat vizsgáztatni, hiszen ez a módosítás szükségessé teszi azt. Ne gondoljuk, hogy ezt majd nem veszi észre senki. Ha egy közúti ellenőrzés során a rend őre kiszúrja ezt, akkor ott helyben le fogja kaparni a műszaki engedélyünket igazoló matricát. 

Amennyiben bizonytalanok vagyunk, és nincs előzetes tudásunk az autó elektromosságáról, akkor a ködlámpák beszerelését bízzuk szakműhelyre, ahol szakszerűen és gyorsan elvégzik ezt a feladatot.